Greta Thunberg a baloldal szemében megváltó, a jobboldal szemében egy báb. Ez mindenkinek szubjektív, és ezt sokan ki is fejtik, azonban a 16 éves svéd lány életéről kevesebbet hallunk a médiában.

Greta Thunberg 2003 január harmadikán látta meg a napvilágot Malena Ernman énekesnő, és Svante Thunberg színész gyermekeként.

Gretánál már gyermekkorában diagnosztizálták az Asperger-szindróma tüneteit. Kitűnő memóriával rendelkezik, azonban visszahúzódó, csendes lány volt. Gyermekkorában alig evett, volt olyan alkalom, hogy közel két hónapig nem evett. Sírva ment az iskolába, sírva ment haza. Az iskolában csúfolták különlegessége miatt, amire a szülei az iskolaváltás mellett döntöttek. Ezután a család megjárta a pszichológiát, és a gyermekkorházat is. Nem voltak barátai.

Nekem nem kell barát. A barátok gyerekek és minden gyerek gonosz.

Gréta itt ismerkedett meg a klímaváltozás témájával, egy az óceánok szennyezésével foglalkozó film által. Az osztálytársai a film után elfelejtették, azonban Gretát megérintette a téma, és sírva ment haza. Ez volt minden kezdete.

Ezt követte a zöld élet. Először az apuka, majd az anyuka mondott le a repülésről, és együtt át tértek a vegetáriánus életmódra is. Az anyuka elkezdett írni egy svéd lapba a környezetvédelemről, így a család minden tagja részt vett a ,,harcban”.

Emlékszem amikor előszőr hallottam a klímaváltozásról és az üvegházhatásról. Emlékszem, hogy arra gondoltam, hogy ez egyszerűen nem lehet igaz. Mert ha igaz lenne, akkor semmi másról nem beszélnének az emberek.

Greta Thunberg akkor került a figyelem középpontjába, amikor 2018 augusztusában kiült a svéd parlament elé tiltakozni ,,iskolasztrájk a klímavédelemért”. Ezután felszólalt több ország parlamentjében, sőt még az ENSZ klímaváltozással foglalkozó ülésén is beszédet mondott, ahol felelőségre vonta az országokat a ,,bűneik” miatt.

A felnőttek gyakran mondogatják, hogy tartozunk a fiataloknak azzal, hogy reményt adjunk nekik. De nekem nem kell a maguk reménye. Nem akarom, hogy reménykedjenek. Azt akarom, hogy pánikoljanak! Azt akarom, hogy úgy érezzenek, ahogy én érzem magam mindennap. Ezután pedig azt akarom, hogy cselekedjenek. Azt akarom, hogy úgy viselkedjenek, mintha személyes krízist élnének át. Azt akarom, hogy úgy cselekedjenek, mintha égne a házuk. Merthogy ég is.

Akár egy hős, akár egy báb az életpályája, amit 16 év alatt befutott mindenképpen figyelemreméltó. Aki érdeklődik Greta, és a családja életéről, annak tudom ajánlani az ,,Ég a Házunk” című könyvet, melyet Greta családja írt. A környezetvédelemről és klímaválságról szóló könyv ki tudja miért lelkes homoszexuális propagandát, illetve a migrációt reklámozó álláspontot tartalmaz, mintha ezek a dolgok egymásból következnének, vagyis hogy aki környezetvédő, annak genderaktivistának és a migráció hívének kellene lennie. Vagy legalábbis sokan szeretnék így láttatni. Ezért hiteltelen az egész. Aki viszont szeretné behatóbban megismerni a Thunberg-jelenséget, annak érdemes elolvasnia a könyvet.

Írta: Nagy Imre Jonatán

,,Semminek sincs értelme.
Ezt régóta tudom.
Ezért semmit sem érdemes csinálni.
Erre most jöttem rá.” – így kezdődik a mű.

Elgondolkoztatok már azon, hogy mi adja a hétköznapi élet értelmét? Vagy, hogy mit jelet az, hogy: érték? Vagy talán csak, azon, hogy mi az élet értelme? Janne Taller – az író pont ezeket a kérdéseket feszegeti. A novella főhősei a 8/A- osztály tagjai. Pierre Anthon a mű ,,fő gonosza” aki szerint az életnek nincs semmi értelme, és diák társai ezt a kijelentést nem hajlandók elfogadni.

Pierre Anthon az iskolába járás helyett felmászik a kertjükben levő szilva fára aminek az egyik vastag ága a járda felé lóg ki, és ezen az ágon gyakorolja Anthon a semmittevést, közben az iskolából jövő és éppen hazafele igyekvő gyerekek után ordibál és azt hangoztatja, hogy azért élnek, hogy gyerekeik legyenek, aztán meghaljanak és később a gyerekeik is meghaljanak.

Először elhatározzák, hogy megpróbálják, kövekkel ledobálni a fáról, de ez nem sikerül ezért létrehozzák a Fontos dolgok halmát-amit annak bizonyítékául, hogy az életnek van értelme és igen is vannak az életben fontos dolgok.

Azokat a dolgokat rakják be a halomba, amik egykor fontos volt számukra, de hamar rájönnek, hogy ennek így nem sok értelme van

– és itt kezdődik a mű igazi tartalma, ami elgondolkoztatja az olvasót, hogy mi az a határ ameddig el szabad menni, annak érdekében, hogy az életnek értelmet találjunk?

Az elmesélő Jane a Fontos dolgok halmának az áldozata, mert azt mondták, hogy be kell raknia a kedvenc zöld topánkáját, mert az egyik irigy lány mérges volt Jane-re, hogy nem ő vehette meg a boltban akciósan. Itt kialakul az a rendszer, hogy a lesújtott választja ki a következő áldozatot, akinek ő mondja meg, hogy mit rakjon be a Fontos dolgok halmába.

Ezt a fajta megszégyenítésből bosszúállás ,,játékot” játszanak a gyerekek, ez odáig fajul, hogy egy gyereknek be kell adnia a kedvenc biciklijét, egy lánynak az ártatlanságát, egy jó gitárosnak pedig a mutatóujját. A történtekből lesz rendőrségi ügy, őrült pillanatok, és eközben nem is veszi észre az olvasó, hogy beszippantotta a könyv.

A végére elgondolkoztam, hogy az élet értelme tényleg megér ennyit? A tudás ennyit megér?

A mű alapvetően az értékek és az értéktelenség viszonyáról szól. A könyvet a dánoknál először betiltották, napjainkban már kötelező olvasmány az iskolákban.

Írta: Nyester Simon

Tisztelt Olvasó!

A próbaüzem lejárt. A főbb hibák eltűntek. Mi pedig készen állunk.

Hatalmas örömömre szolgál, hogy egy kiváló és szakszerű csapat részeként láthatom, amint lapunk
megindul pályáján és folyamatosan halad egy ma még nem látható cél felé. Büszke vagyok rá, hogy
egy ilyen remek csapat részeként dolgozhatok azon, hogy Magyarországot egy műveltebb,
intelligensebb, szabadabban gondolkodó, egyszóval jobb helyé tegyük.

Egy évvel ezelőtt, amikor elkezdtük egy olyan lapnak a tervezését, amely az örökös bibliai, magyar és
nagyvilági értékeket kívánja, pártoktól, politikától és szélsőséges világnézetektől függetlenül
képviselni, még nem tudtam, hogy mi fog ebből kikerekedni. Még most sem tudom biztosan, de
bizakodva nézek a jövőbe, mely még oly sok titkot rejt számunkra is, mint bárki más számára.
Közben elmúlt egy nyár, s most újra jelentkezünk új cikkekkel és friss tartalmakkal. Addig is köszönjük
a belénk vetett bizalmukat!
Isten gazdag áldását kívánom az életükre!

A szerkesztők nevében:

Gavra Gusztáv

Kis hazánk kerek dombjai takarják. Ormótlan, csoda hegyein barangolva látni be Erdélyt, melyet szelek fújtak és esők neveltek. Gyakran nap sütötte hegyláncai ködbe öltözve, kalapnak felhőket hordva, esőkönnyeket bocsátva mutatnak utat a folyóknak. Hegyein ezernyi állat, dombjain bárány nyájak. Pásztor vezette nyájaik mutatják, merre zöldebb a legelő. A hegyeken a kis patakok folyvást folyva folynak és adnak életet a szikláknak. Ahogy a felhők magasodnak, úgy jövök rá, milyen apró vagyok. Apró vagyok, de részese a csodának, amelyet szem elé tárhat az élettel teli Erdély.

Az illusztráció Osgyányi Zsófia munkája

"Gondolkodni és beszélni: nem lehetne rövidebben és mégis teljesebben megjelölni egész középiskolai tanításunk célját. Nem tanítunk mesterséget és nem képesítünk semmi mesterségre. Nem tanítunk ismereteket vagy a feledésnek. Nem tanítunk tudományt: a tudomány nem 10-18 éves gyermekeknek való. Aki tudományt akar tanulni, annak már nagyon jól kell gondolkodni tudnia. Művészetet sem tanítunk: azt nem lehet tanulni. Gondolkodni és beszélni tanítunk."

Pár hete csak, hogy az egész világot lázba hozta az egyébként eléggé laposra sikeredett Oscar gála. A nagy nyertes idén a Bohém Rapszódia volt, de volt még pár érdekes jelölt, mint például a kis híján történelmi sikert elérő Roma vagy a Lady Gaga - Bradley Cooper páros a Csillag születikből. Gavra Gusztáv cikke Osgyányi Zsófia illusztrációjával.

A magyarok persze kicsit csalódottak lehetnek, hisz idén nem folytatódott az a 3 éves sorozat, amit annak idején a Saul fia indított el, mivel azóta nem telt el úgy év, hogy ne lett volna az Oscar-gálán legalább egy magyar film. Idén ez a menetelés megszakadt, bár jó esély volt rá, hogy a legjobb rajzfilm kategóriában idén is pályázhassunk a díjra, köszönhetően a Macskafogó méltó utódjaként is emlegetett Ruben Brandtnak. De azért az alkotók így sem lehetnek csalódottak, a film hozza az újabb és újabb díjakat Triesztből, Zágrábból, Budapestról, Brüsszelből, Sevillából, Bukarestből.

Ha ezt a filmet egyetlen szóval kelllene jelllemezni, akkor csak azt tudom mondani, hogy SZÉP.

Milorad Krstić rendező munkája nem csak igényes és látványos, de a szó nemes értelmében vett igazi művész film is egyben. Maga az animációs film képi világa több festőművész egyéni stílusából lett összerakva.

Megjelennek emellett valós festmények ramake-jei is a filmben, így például Botticellitől a Vénusz születése, Van Goghtól a Roulin postás vagy éppen Pablo Picasso Nő könyvvel-je. Ez persze nem egy olcsó mulatság, köszönhetően a jogdíjaknak, de a végeredmény minden pénzt megért.

Ezzel kapcsolatban érdemes tudni, hogy a film költségvetésének nagy részét a Nemzeit Kulturális Alap (NKA) álta, így tulajdonképpen minden magyar adófizető hozzájárult ehhez a kiváló mesterműhöz.

Összességében szerintem a film készítői megérdemelnek egy vállonveregetést, hiszen adtak a magyar rajzfilmiparnak egy új lehetőséget, hogy feléledjen hamvaiból. Egy esélyt, amit még kell ragadni, hogy a magyar rajzfilmgyártás elérhesse második fénykorát.

Írta: Gavra Gusztáv

A 20.századi Magyarország történelmének egyértelműen a legmegosztóbb személyisége (Kádár Jánossal együtt) Vitéz Nagybányai Horthy Miklós. Az ő életét, munkásságát, életét mind a baloldali írok, mind a jobboldali írok kivesézték már. Vajon nemzetvédő hős, vagy hazaáruló náci? Turbucz Dávid művében ezt a kérdést ránk, olvasókra hagyja úgy, hogy a tényeket bemutatva írja le Horthy életét.

Horthy Miklós története 1868-ban kezdődik a család kenderesi birtokán. Családja egy régi nemesi család, akik még II Ferdinánd Habsburg uralkodótól kapták meg birtokaikat 1635-ben. Horthy Miklós gyermekkorát a könyv kiválóan tárgyalja, tehát ezt a periódust a könyvre hagyom. Ami számunkra fontos az ő életéből az a Tengerészeti Akadémia időszakától kezdődik, ahol Horthy Miklósból Horthy Miklós lett, és amellyel megalapozott egy biztosnak tűnő, jövedelmező állást. A föld beutazása gyermekkori alma volt, és meg is tette. Több helyen is volt, lehet azt mondani, hogy körbehajózta a földet. Ezután visszatért Magyarországra, és a tengereszetet szolgálta, ahol folyamatosan tört egyre feljebb a ranglétrán. Az első világháborús teljesítménye lenyűgöző, még az ellenségei is becsülték ,,lovagiassága” miatt. A könyv ezt az időszakot is bővebben kifejti, ahogyan a hatalomra jutását, és a háborúban, és a holokausztban betötlő szerepét is. 

Horthy pályájának megítélését, ahogy a könyv szerzője is, inkább az olvasóra hagynám.

A jobboldal

Mi okozhatja azt, hogy a jobboldal pozitív szereplőnek látja Horthyt? Véleményem szerint a kommunista diktatúra után kellett egy olyan hős, akit a kommunisták nem emeltek fel, életében a kommunizmus ellen harcolt. Ez a leírás pontosan ráillik Horthy Miklósra. Az tény, hogy a románoknál mindenképpen jobban jártunk, akik a kommunizmus után karóbahúzó Vladot kiáltották ki nemzeti hősnek (az ő személyéből alakult ki Drakula).

A jobboldal ezenfelül példaképnek tarthatja, hiszen Horthy konzervatív kormánya mindig is ellenségnek tekintette a kommunistákat (ahogyan a nácikat is). Példának fel lehetne hozni azt, hogy Horthyék voltak azok, akik a hosszú vörösterror után rendbe rakták az országot. A baloldal érveit mindenki ismeri: Horthy egy náci, hazaáruló ember az ő szemükben.

A baloldal

Hogy a baloldal milyen érveket hoz fel? Többek közt ugyebár a holokausztot mint népirtást, melyet Horthyhoz kötnek, illetve a háborúba való csatlakozást, a németekkel való kollaborációt. A baloldal nyilván ezeket az érveket a jó öreg kommunista rendszerből meríti. Azonban a modernebb baloldaliak (vagy akik annak mondják magukat) által felvázolt Horthy kép véleményem szerint nem valódi, mivel a modern baloldaliak leginkább csak a magukat Horthystának mondó jobboldaliakról tudnak ítéletet mondani , és talán emiatt van az, hogy sok baloldali Horthyt nácinak tekinti. Tehát lényegében a modern emberek, akik magukat Horthystáknak nevezik azok az eredeti Horthy által kijelölt utat valójában nem követik.

Horthy személye

Hiszen Horthynak nem volt szándékában kiirtani a zsidókat, azonban annál inkább utálta a nyilasokat, akik szerinte a magyar nemzet szégyenei voltak. Fontos megjegyezni, hogy Horthynak természetesen volt negatív oldala is. Ide lehet sorolni azt, hogy antiszemita volt, amit nem lehet tagadni, hiszen maga Horthy Miklós is bevallotta. Visszatérve háborús ,,bűnére” tény az, hogy hiba volt a háborúba való belépés, azonban ez nem teljesen az ő hibája, hiszen ha a társadalom maga háború párti, akkor egyértelmű, hogy háború várható.

A vélemény szabad

Véleményem szerint Horthyt mint történelmi szereplőt mindkettő oldal hibásan ítéli meg, az egyik oldal az eredményei felett huny szemet, míg a másik oldal a negatív tettei fölött huny szemet. A megoldás itt is, mint oly sok más helyen a Horatiusi arany középút. A könyv egy zseniális mű, amelyet olvasva baloldali, és jobboldali ember is megtalálja a számára értékes kincset, de ezen túlmutatva segítséget ad Horthy reális értékeléséhez, amire tányleg szükség van, mert azt a 25 évet, ami az ő nevéhez köthető, nem lehet kitörölni a magyar történelemből.

1 szó mint 100 amíg a 20.század árnyéka ránk vetődik addig nem tudunk egységes, pontos képet adni az egykori magyar kormányzóról Horthy Miklósról.

Emercius

„A legyek ura” című könyvet olvasva megfogalmazódott bennem a kérdés, hogy miért van az, hogy gyerekek tisztelnek valakiket (itt Ralphot vagy éppen Jacket), míg másokat megszégyenítnek, lenéznek (például Malackát).

Szerintem ez nagyon fontos téma, ami előbb utóbb mindenkit érinteni fog, hiszen egy olyan társadalomban élünk ahol nap, mint nap vagyunk alá vagy fölé rendelve valakinek, hiszen egy társdalom működését és hibáit bemutató műről van szó és nem mellesleg kis pszichológia is van benne, amiről nem árt ha tud valamit az ember.

A demokráciának az az egyik legfontosabb kérdése hogy kit választunk meg vezetőnek, ami nagyon befolyásolja az életünket. Plasztikus példa Észak- és Dél-Korea, amelynek a népe az 50-es évekig hasonló történelemmel és kultúrával rendelkezett, majd gyökeresesen más vezetést és társadalmi rendszert alakítottak ki. Ugyanaz a nép, sokáig ugyanaz a múlt, de mégis Észak-Koreában éheznek, míg Dél-Korea pedig az egyik leggazdagabb ázsiai ország. Ez is megmutatja, hogy mennyire fontos hogy ki/kik vezető, mert ha rossz kezekbe kerül egy ország vagy akár egy baráti társaság vezetősége, akkor annak borzalmas következményei lehetnek. Érdekes megnézni, hogy erősebb kezű, agresszívebb vezetők, akkor kerültek hatalomra, amikor az országban elhúzódó háború, krízishelyzet vagy totális anarchia volt és az emberek várták a rendet, mert alapvetően az átlagember nem alkalmas, arra hogy például egy országot vezessen, sőt, nem is vágynak erre, hanem békét és rendet akarnak és sokszor ezt a rendet szélsőségesebb, hangos és erőszakos karakterű emberek tudják csak biztosítani. Legalábbis látszólag. Ez a történet iskolapéldája annak, hogy egy krízishelyzetben (lakatlan szigetre kerülnek a hatalomtól „érintetlen” gyerekek, méghozzá tapasztalt, a társadalmi rendet ismerő felnőttek nélkül) milyen típusú vezetők emelkednek ki.

Ennek a viselkedésnek, pontosabban kiemelkedésnek több oka is van, így a kinézet, a viselkedés, a jellem, s ebben a cikkben megpróbálok utána járni annak, hogy mitől lehet valaki vezető egyéniség? Mennyit számíthat a kinézet és mennyit a jellem/viselkedés és hogy meg lehet-e tanulni vezetőnek lenni vagy születni kell rá?

Miért Ralph lesz a gyerekek vezetője? Szerintem ennek több oka is van: Ralph fizikai adottságait hosszasan írja le a szerző és ez szerintem nem véletlen. Leírja, hogy magas, szőke hajú, széles vállú még az arckifejezését is, hogy bár szelíd szája és szeme van, nem hazudtolja meg látszólagos harciasságát. Azaz nem hátrál meg a konfliktustól, ami egy nagyon fontos tulajdonság, ha valaki vezetővé kell válni ugyanis aki, mindig kerül a konfliktusokat és mindig másoknak ad igazat az gerinctelennek vagy csak angol szóval „pushover”-nek nézik.

Visszatérve Ralph fizikai adottságaira Ralph a korához képest magas volt. Több tanulmány is bebizonyította, hogy a magas emberek többet keresnek, a közvélekedés szerint nagyobb az IQ-juk és nagyobb megbecsülésnek örvendenek. A magasság presztízst ad, már fiatalkorban is előnyt élvez az, aki magasabb társainál. Ez a későbbiekben sem változik, a vezetők többsége nem az alacsony emberek közül kerül ki" - magyarázza Sik Endre, a Tárki vezető kutatója egy internetes újságban adott interjúban. (Egy ember vezetővé válásában mégsem a magasság a döntő tényező, hanem az ember jelleme, befolyásolási, taktikai és stratégiai képessége és a hatalom akarása. Példa erre Orbán Viktor, aki nem magas férfi.) A magasság a legtöbb emberben a tekintély, a hatalom kifejeződéseként jelenik meg, épp ezért őket szívesebben helyezik más emberek fölé. Ez alapján érthető, hogy amikor Malacka fölé tornyosul, ő miért kezdi, el követni mondjuk, ehhez hozzájátszik Malacka személyisége is, de erről majd később.

A szerző leírja továbbá hogy „széles vállú, igazi bokszoló alkat” ez alapján levehetjük, hogy Ralph erős volt, sőt valószínűleg a legerősebb a szigeten és ennek, hogy ő a legerősebb és legmagasabb akkor volt nagyon nagy szerepe, miután össze hívta a gyűlést és a többiek többnyire első benyomás alapján választottak vezért. A vezető választáskor volt egy másik „jelölt” is, Jack, aki szintén magasabb volt az átlagnál és még annyi előnye is volt, hogy kórusvezető lévén a kórus személyében már volt egy biztos szavazó tábora. Ám mivel Ralph volt, aki összehívta a gyűlést és nála volt az afféle jogarként a hatalmat szimbolizáló kagyló, így végül ő lett a vezér.

Ezt a vereséget Jack nem viselte és a feszültség megmaradt közöttük es a könyvben többször is volt, hogy egymással szópárbajt vívtak. Ennek a viselkedésnek az lett a vége, hogy vége felé Jack a gyerekek „elitjével”, az úgynevezett vadászokkal kiválik a többiektől. Ezzel két pártra szakad a gyerektársadalom.  Bár mi olvasóként el tudjuk dönteni, hogy bár Ralph nem feltétlen tudja mindig érvényesíteni az akaratát, viszont azt is látjuk, hogy Jack a teljes őrület határán áll, viszont ezt a gyerekek nem tudják így követik Jacket.

Írta: Kovács Balázs

Te városban elveszett,
hétköznapok túszul ejtett szobra,
Emlékedben csobog-e még patak,
betonmeder nélkül?
Ezernyi csillag képe él-e még benned?
Csak lépj ki,
figyeld a hatalmast, az aprót.
Az erdő tanít.
Finoman int a fenyőóriás,
ha kevély a kedély,
De kisvirág is kacsint boldogan.
Ugye itt érzed igazán, 
hogy őszinte a sírás, a nevetés?
Lásd, hogy az élet nem csupán létezés.

Örmények, németek, zsidók, szerbek, horvátok és még sokan mások. Hogy mi a közös bennük? Mind magyarok. A válasz egyszerűnek tűnik, de korántsem az. Hazánk külhonijainak és külhoni hazánkfiainak rövid bemutatása következik.Anno Domini 1849. Puskalövések. Bitófák. Német parancsszavak. 13 halott.

Évente megemlékezik az ország az aradi vértanúkról, akiket hazánk hőseiként tisztelünk. Kevesen tudják, hogy mondhatni kevés százalékát teszik ki az ő névsoruknak a „szinte tisztán magyar” felmenőkkel rendelkező főtisztek, mint Vécsey, Dessewffy, Török, és Nagysándor. A fennmaradó 9 ember mind vagy német (Leiningen-Westerburg, Schweidel, Láhner), örmény (Lázár, Kiss), szerb (Damjanich), horvát (Knézić) vagy osztrák (Poeltenberg). Mégis mindegyiküket MAGYARKÉNT tartjuk számon. Hogy lehet ez?

Tulajdonképpen mit is jelent magyarnak lenni? Ki számít akkor magyarnak? A Magyar értelmező kéziszótár így definiálja:

…Míg ezzel szemben az Oxford Dictionary melléknévként így értelmezi:

Ennek fényében vizsgáljunk meg egy-két (ősi) etnikumot, akik az idők során keveredtek a magyarokkal:

I. KUNOK

Egy egykor hatalmas birodalommal (kipcsak-szári-kun) rendelkező türk népcsoport. Talán hallomásból vezetéknévként ismertek a társadalom köreiben; hiszen a kunok (más nevükön kumánok) szinte teljesen beolvadtak a magyar népbe.

​Miután Közép-Ázsiában birodalmuk felbomlott, sok kun zsoldosként vagy portyázóként kereste - vagy rabolta - a kenyerét. A legtöbb törzs a mai Krím-félsziget területe felett uralkodott és szépen lassan szivárgottak át egyes klánok hazánkba is. Volt olyan uralkodónk is (utalnék most itt IV. Kun Lászlóra), aki szívesebben verte el idejét a kumánok között, mintsem a magyarok között.  De aztán jött a tatárjárás: a kunok eleinte igyekeztek ellenállni az Arany Hordának az 1240-es évek elején, de megsemmisítő vereséget szenvedtek tőlük. Látva a veszélyt, Kötöny vezér (az akkori kun király) le szeretett volna telepedni Magyarország területén, amit IV. Béla támogatott is… sajnos, a nép nem. A sok régi rossz tapasztalat nem múlt el a magyar ember emlékezetéből a fosztogató kumánokról; ezért előbb-utóbb – az oroszoknak való kémkedés vádjával – lemészárolták a vezetőiket; mire a kunok felperzselt falukkal a hátuk mögött elhagyták a Kárpát-medencét.

Később, 1241-1242-ben, a tatárjárás során az országnak nagy szüksége lett volna a nomád határvédőkre (akiket később valóban nagy számban letelepítettek). Az értő fül sok kun szót hallhatott ez alatt a két év alatt, hiszen az Arany Horda előhadát újabban Kunországból sorozták.

​Ha már itt tartunk, relatívan keveset tudunk felmenőink (akinek nem inge, ne vegye magára) nyelvéről. Legfontosabb forrásunk az 14. században íródott Codex Cumanicus, ahol katolikus szerzetesek és kereskedők számára raktak össze egy „társalgási zsebkönyvet”. A kódexben ezért főleg fohászok, alapmondatok, a Mi Atyánk, a Tízparancsolat és még találós kérdések is vannak latinul és kumánul is.

​A kíváncsiság kedvéért leközöljük a fentebb említett imát (fonetikus átírással – restaurált kiejtéssel), amit a nyelv utolsó beszélőjétől jegyeztek fel a 18. században:

Bizim atamiz kim-szing kökte szentlenszing szening ading düs-szün szening könglügüng necsik-kim dzserde alaj kökte bizing ekmegimizni ber bizge büt-bütün künde ilt bizing minimizni necsik-kim biz ijermiz bizge ötrü kelgenge iltme bizni ol dzsamanga kutkar bizni ol dzsamannan szen barszing bu kücsli bu csin ijgi tengri amen.

​Ha esetleg behatóbb kazah vagy kirgiz nyelvtudással rendelkezik e sorok olvasója (amiben nem is mernék tamáskodni, hogy nincsen), akkor bizonyára a fentebb szemügyre vett szövegnek körül-belül az 50%-át érthette, minthogy a kun nyelv egy és ugyanazon (köztörök) ágon lelhető fel az altáji nyelvcsaládban, mint az előbb említett két közép-ázsiai rokona.

II. JÁSZOK​

Ha a Kedves Olvasó éppen Jászberény környékén vidéken autókázik és valami  isteni csoda folytán meglát egy-két fekete ruhás, körsapkás egyént a hátsókertben íjászkodni… na, akkor jászokkal hozta Önt össze a sors. Vagy legalábbis a leszármazottaikkal. Ugyanis Szolnok környékén nem csak kunból, hanem jászból is van pont annyi, hogy arról írni lehessen. És hogy hogy-s-miként került egymás mellé egy türk és egy kaukázusi – s méghozzá pont az Alföldön – arról most röviden itt olvashat…

​Amint arra homályosan utalást tettünk az előbb, a jászok (nevezik őket alánoknak és ásziknak is egyaránt) indoiráni gyökerekkel rendelkeznek s a mai Grúzia festői lankái helyett választották a tehéntejjel és mézzel folyó Kárpát-medencét.

Eredetüket illetően információ híján találgatásokra kell hagyatkoznunk. Egyesek a szarmatákra, mások a szkítákra mutogatnak; míg megint mások az jazigokra teszik le a voksukat. Az egyszerű közinformálás jegyében mi most hasonló egyetemi szintű népetimológiai vitába nem óhajtunk belebocsátkozni.

​A lényeg viszont egy-két körmondatban a következő: az akkoriban „tatárokként” emlegetett mongolok elől menekülő jászokat (a kunokkal együtt) IV. Béla királyunk fogadta tárt karokkal; majd később (1745-ben, kb. 300-400 évvel letelepülésük után) autonómiájukat Mária Terézia 580 000 rajnai forint ellenében – szinte ingyen – adta nekik vissza (természetesen a kunokkal egyetemben). Ezt az eseményt a történelemkönyvekből „Jászkun Redemptio”-ként ismerhetjük, amit mellesleg azóta is évente megünnepelnek mai leszármazottaik.

​A két esemény között azonban nem kis dolgok történtek: 200 évi ittlét után a ferencesek áttérítették az akkor még óhitű jobbágyokat és körülbelül hasonló időpontra tehető a jász nyelv kihalása.

​A jászról a nyelvemlékek alapján annyi biztosan elmondható, hogy az oszét nyelvnek egy nyelvjárása vagy egy nagyon közeli rokona lehetett. Hogy ezt ilyen direttamente kijelenthetjük, azért Németh Gyula magyar kutatót kell imáinkba foglalnunk. A történet a következő:

​Az 1900-as évek közepe tájékán a fentebb megnevezett úriember keze ügyébe akadt egy oklevél, aminek egyik oldalán egy bírósági jegyzék; a másik felén pedig egy 40 szavas szójegyzék volt (latinul, néhol magyarul és egy addig ismeretlen nyelven), amiről Németh azt feltételezte, hogy a jász nyelvről találták meg az egyetlen dokumentumot. Talált, süllyedt. Az emlegetett oszét egyik dialektusából össze lehetett így rakni, hogy milyen is lehetett jász felmenőink anyanyelve évszázadokkal ezelőtt.

​

IV. KAZÁROK

A 10. század közepe felé járunk. Egy andalúziai zsidó (aki nem mellesleg az akkori cordóbai kalifa államügyésze) hírt kap egy királyról, aki megtette a judaizmust államvallássá… a mai Ukrajna területén. Igaz lenne? Zsidók a sztyeppén? Következzenek: a kazárok.

A kazárok egy nomád türk nép volt, akik sikeres hódításaikkal birodalmat hoztak létre egészen a Krím-félszigettől a Kaukázusig. Országukat magas multikulturalitás jellemezte, számos etnikum fellelhető volt a kazárok sorai közt (például volgai bolgárok, kabarok, kálizok és egy ideig még magyarok is). És ahol magasfokú etnikai különbségek vannak, ott általában vallásiakban sem szűkölködnek (a kereszténység, az iszlám és a tengrista pogányság egyaránt derekasan kivette a százalékát a Kaganátus társadalmi rétegeiből). Utólag nehéz meghatározni, hogy 750 körül mi lelte a kazár kagánt… némelyek politikai döntésnek vélik; de az is lehet, hogy a nagyúr kapott egy adag szellemi löketet…

lényeg a lényeg: megtette a zsidó vallást államvallássá.

​Természetesen az idők során sokféle történet szivárgott ki azóta annak a körülményeiről, hogy miért pont az Ábrahám másodszülöttjétől származó univerzális kijelentést preferálta a minden kazárok fejedelme a többi „mainstream” irányzat fölött (hiszen Bizánc felől a kereszténység, míg a Kaukázus kapui felől pedig a mohamedán vallás igyekezett utat törni a kazár elitbe). Talán a legismertebb elbeszélés a következő:

​Mikor az uralkodó színe elé keresztény és muszlim perszónák léptek térítő szándékkal, kikérdezgette őket, hogy szerintük melyik az elfogadhatóbb: a zsidó, vagy a keresztény/muszlim vallás. Mivel a válasz szinte mindig az előbbire esett, a kagán (a történelem Bulan Sabriel néven jegyezte le) levetkőzte goj mivoltát s – mint már említettük – Ábrahámra javította népének ősatyjának nevét. Így történt, hogy utána a kazár királylistákat 3 Manassé mellett Abdiás, Ezékiás, Áron, Zebulon, József és Hannuka (!) nevű uralkodók is kiegészítik…

​Viszont nincsen kazárokról fennkölt eszmecsere mai leszármazottaiknak kérdésének felvetése nélkül… szóval, mi se fogjuk kihagyni. Mivel azonban erről a népcsoportról legalább annyi teória keletkezett, mint Ábrahám leszármazottai (égen a csillag); ezért természetesen csak a főbbeket fogjuk felsorolni.

Egyes verzióként Arthur Koestler (magyar-brit zsidó regényíró) munkájának, A tizenharmadik törzs (1976) alapelképzeléseit ismertetnénk. Koestler azt a nézetet osztotta, hogy a mai askhenázi zsidók a kazárok utódai, s így igyekezett enyhíteni az antiszemitizmust Európában; rámutatva, hogy a zsidók kirekesztésének nincsen genetikai alapja (magyarul nem sémi nép). Koestler visszhangot kiváltó könyve után van egy másik feltevés is, mely szerint a judaista nomádok ivadékaiként a karaitákat kell tekintenünk. Ha ezzel akár nem is értünk egyet, mindenesetre érdemes egy kicsit körülnézni a krími karaimok háza tájékán, hiszen ha kazárok/oroszok nem is, érdekes történelem van a spájzban…

Szóval, a sztori röviden: sokan úgy tartják, hogy a jeruzsálemi templom lerombolása után a karaimok Törökországon keresztül érkeztek a mai Krím-félszigetre (egy csoportjuk meg sem állt egészen Litvániáig) és ott telepedtek le. Természetesen a másik verzió a kazárok még mindig judaizmust gyakorló fennmaradt atyjafiaiként osztályozza be őket. Az tény, hogy akik még nem alijáztak vissza a Szentföldre; még mindig ezeken a területeken mondják reggelente a „Shmá Yiszrojelt”, s ezután karaimul (héber-tatár keveréknyelv) vitatkozzák végig a mindennapokat.

S aki azt állítja, hogy a kazár-karaita elmélet nincs kőbe vésve, az nagyon téved.

​ Mert itt hozza be a játszmába a történelmi nagyágyút Alsószentmihályfalva. Ebben az Erdélyben található településen találtak meg egy rovásírásos feliratot egy kőfalon, ami az állítja, hogy az üzenet értelmi szerzője egy Jüedi Kür nevű karaita volt. A hozzáértők még azt is hozzáteszik, hogy kabar lehetett az illető.

​Várjunk… kabarok? (S mivel úgy érezzük, hogy ez a kifejezés is magyarázatot kíván, hozzá is kezdünk…)

​A honfoglalás elején a Birodalom területéről kazár vezető törzsek csatlakoztak őseinkhez. Őket említik meg kabarokként a krónikák. Jelenlétük valóságát mi sem jelzi jobban, minthogy egy királyunk az lehetett – hiszen egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy Aba Sámuelről Abba Shlomóként („Sámuel apja”) kéne megemlékeznünk, minthogy a hagyomány őt is kabarként tartja számon. Egy fennmaradt forrás arról is tanúskodik, hogy a valószínűleg csak formálisan kereszténnyé lett király a lelke mélyén a sírig echte zsidó maradt (az említett forrás azt állítja, hogy egyházellenes tevékenysége miatt a pápa ki is közösítette).

​Egy szó, mint száz, egyelőre ennyit a kazárokról, kabarokról, karaitákról és társaiktól.

ÖSSZEFOGLALVA

Ennyi fért bele a tervezett 4 részes sorozat első számába. A következőkben azokra az etnikumok vetünk pillantást, akik bár évszázadok óta velünk élnek, mégis megtartották népi identitásukat…

Írta: Szabó Miron