Jack London szocialistának vallotta magát. Ez a vaspata című könyvében mutatkozik meg legnyilvánvalóbban, Charles Darwin, Karl Marx, Friedrich Nietzsche és Herbert Spencer hatottak rá legjobban, és ez ebben a művében is megmutatkozik.
1907-ben írta ezt az utópikus alkotást. Az évszám is jelzi hogy nem fertőzte meg (mert nem fertőzhette meg) az a kommunista rendszer, ami a sok szocialista és kommunista könyvet, verset, nem mellesleg dalt tett tönkre és alakított élvezhetetlenné.
Amikor még a szocializmust csak elméletben tudták elképzelni az emberek, még csak illúzió volt, és nem olyan pusztító politikai gépezet, amely tönkre tette milliók életét, .. ebben a korban élt és írt Jack London is.
A főhős: Ernest Everhard egy jellegzetes munkás ember külsejével rendelkezik, nagytermetű, izmos fickó. Ékesszólásával és mindenkit ámulatba ejtő érvelésével, gyorsan kiemelkedik az egyszerű munkásrétegből és elámít mindenkit észjárásával.
Felesége: Avis Everhard a professzor és egyetemi tanár, egy, az apja által szervezett kisebb papi találkozóra elhívja Ernest Everhardot, mint a munkásvezetés egyik tagját és itt találkozik jövendőbelijével, és maga a történet is innen kezdődik.
A történetben hamar vitába száll a főhős azzal a papsággal akik csak puszta semmitmondó és alaptalan érveket tudnak felsorakoztatni az ő megingathatatlannak gondolt érvei ellen, ennek hatására Morehouse-t, egy befolyásos és gazdag püspököt is sikerül a saját oldalára állítania.
Miközben Ernest a vele folyton kötözködő és a nézeteit támadó Avisnak (jövendőbelijének) és apjának bemutatja a munkásosztály fájdalmait és kihasználtságát amit a kapitalisták okoznak nap mint nap, Avis és az apja nézetei megváltoznak és elkezdenek a munkásosztály oldalán fellépni a nyilvánosság előtt, ennek hatására a felső vezetés hiteltelennek nyilvánítja Avis apjának eddig elért eredményeit és munkásságát. Morehouse püspököt a munkásosztály oldalán való fellépése miatt őrültnek nyilvánítják a közvélemény elött és elzárják.
A műben egy olyan harc bontakozik ki a szocialisták és kapitalisták közt amiért Jack Londont a későbbi időkben látnoknak is mondja pár szocialista író mint például: Anatole France.
A cselekmény mindig fut és nem hagyja az ember szemét és gondolatait pihenni.
Általában egyetlen egy részt emelnek ki az emberek mint a könyv legfontosabb elemét a chicagói avagy a második nagy forradalmat ami habár elbukott, de a kidolgozása és megjelenítése fantasztikus, és tényleg a mű remekének mondható.
Nem a szocialista vagy kommunista eszmerendszer teszi érdekessé a művet, hanem a vélt vagy valós igazságokért való küzdelem bemutatása, ennek a "forradalmi szellemnek" a bemutatása köti le az olvasó figyelmétde el kell ismernem, mint ahogy ez lehetett az, ami sokakat, akik később kiábrándultak, a mozgalomba vonzott.
Írta: Nyester Simon